Ma egy régimódi, hagyományos süteményt sütöttem, a zserbó szeletet. Vendégeket várok hétvégére és ennek a süteménynek pár napot pihennie kell, hogy igazán összeérjen. A zserbó olyan süti, amit általában mindenki ismer, szeret. Az eredeti süteményt Emil Gerbeaud a híres cukrászdájában készítette Budapesten a múlt század elején. Igazán ízletes sütemény, minden háziasszony őrzi a saját, jól bevált receptjét. Én most közreadom a saját magam által használt, édesanyámtól örökölt receptet.
Hozzávalók a tésztához:
- 60 dkg finomliszt
- 25 dkg zsír ( vaj, margarin)
- 2 evőkanál kristálycukor
- 2 dkg friss élesztő, kis langyos édes tejben megfuttatva
- késhegynyi szódabikarbona
- 4 tojás sárgája
- 2 dl tejföl
- csipet só
A fenti anyagokból lágy tésztát gyúrtam, három részre osztottam és meleg helyen egy óra hosszat pihenni hagytam.
Töltelék:
- 50 dkg darált dió
- 20 dkg porcukor
- 7 dl baracklekvár
A darált diót összekevertem a porcukorral.
Elkészítés:
Egy 40 cm x 32 cm-es tepsit kibéleltem sütőpapírral és bekapcsoltam a villanysütőt.
A három részre osztott tésztából egy részt akkorára nyújtottam, amekkora a tepsi. A kinyújtott tésztát belesimogattam a tepsibe, megkentem a saját főzésű, sűrű házi baracklekvárral, megszórtam a darált cukros dió felével, majd ezt beborítottam a következő kinyújtott tésztával. Erre a tésztára újra baracklekvár és dió került, majd az utolsó kinyújtott tésztalap. Kézzel szépen elsimogattam az egészet, egy villával sűrűn megszúrkáltam és betettem a tepsit a 180 oC-ra előmelegített sütőbe. 45 perc alatt megsült a sütemény, persze tűpróbával ellenőriztem, hogy valóban átsült e.
Kivettem a sütőből a tepsit és hideg helyre tettem, kihűtöttem a süteményt. Most ez kb. 2 óra hosszat tartott. Közben elkészítettem a tetejére a csokimázat.
5 evőkanál kakaóport összekevertem 5 evőkanál kristálycukorral, tettem hozzá 5 evőkanál vizet és összeforraltam egy teflonos serpenyőben. Amikor felforrt, levettem a tűzhelyről és a forró masszába kevertem 12 dkg vajat. Addig kevertem, amíg a vaj elolvadt, majd ráöntöttem a süteményre és újra hideg helyre tettem. Szeletelni majd akkor lehet, ha már teljesen kihűlt és megdermedt a süti tetején a csokimáz.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.