Hagyományos bejgli sütés után karácsonyi desszertnek készítettem ezt az édességet, aminek már ma nagy sikere volt az unokáimnál.
A tavaszi fagyok ellenére termett az idén is az öreg diófánk annyit, hogy sütögetéseimhez lett belőle bőven.
Hozzávalók:
- 60 dkg darált dióbél
- 2 tojás fehérje
- 4 evőkanál akácméz
- 2 evőkanál barna cukor
- 30 szem aszalt szilva
Csokimázhoz:
- 4 evőkanál kakaópor
- 4 evőkanál barna cukor
- 5 evőkanál tej
- 10 dkg vaj
- 10 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé
A darált dióbelet összekevertem a mézzel és a barna cukorral, majd két tojásból készült felvert habbal. A keverékből vizes kézzel kis golyócskákat formáltam úgy, hogy mindegyikbe került 1-1 aszalt szilva. Egy sütőpapírral bélelt tepsibe raktam a golyókat. A tepsit 150 oC-os sütőbe tettem légkeveréses üzemmódban és így szárítottam a golyókat kb. 20 percig. Ekkor lezártam a sütőt és teljes kihűlésig, másnap reggelig itt hagytam.
Elkészítettem a csokimázat.
4 evőkanál barna cukrot, 4 evőkanál kakaóport és 5 evőkanál tejjel forraltam össze, majd tettem bele a 10 dkg összetört étcsokoládét és a vajat. Folyamatos kevergetés mellett olvasztottam fel a csokit és a vajat. Ebbe a mázba mártottam a diós golyócskákat, majd papírkapszliba tettem őket.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.