”Szavazz

HTML

”Szavazz

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Friss topikok

  • bombahoppa: Ki hogyan éli meg? vote4bombahoppa.blogspot.com/2019/12/road-trippin-ii-resz-ott-mari-malac.html (2019.12.29. 10:44) Disznóvágás szavakban
  • acerola: Ez így nagyon kemény tészta lesz. Legalább még egy deci tej kell bele. (2019.03.30. 08:49) Darázsfészek
  • Adél Varga: Szia! szeretném kérdezni, hogy az őz, vagy szarvas gerinc baj-e ha 10 napig áll a zöldséges nedves pácban? (2018.12.15. 23:04) Vadas őzgerinc knédlivel
  • firecrest: Gyermekkorom nyarait ott töltöttem, mivelhogy a szüleim onnét származnak. A rokonság egy része még ott él. Kellemes emlékek fűződnek ehhez a faluhoz. (2018.08.26. 20:15) Köröstarcsa
  • takacsveca93: Na én ugyanezt a receptet szoktam elkészíteni erdei gyümiből. Mindig vannak akciók nálunk a helyi hiperben :) www.ujsagomat.hu/auchan/ (2018.06.22. 14:11) Szamócás torta
  • *amari: @baby1953: Jó étvágyat kívánok! (2018.05.16. 08:09) Nyírségi húsgombóc leves
  • *amari: A lábos üzembe helyezése nekem is nehezen ment. 2-3 alkalommal kikentem étolajjal, 3/4-ed részig töltöttem fel vízzel, tettem bele egy evőkanál sót és lassú lángon elforraltam a vizet, majd amikor k... (2015.11.16. 20:22) A vaslábas
  • *amari: @Tina Recept: Köszönöm szépen! (2014.07.08. 20:26) Mese almás

Olvasóim

free counters

Képeim az indafotón

myTaste.hu">


2010.07.05. 21:51 *amari

Köröstarcsa

Köröstarcsa régi magyar falu Békés megyében a Kettős-Körös bal partján épült település. A Tarcsa személynév eredetű, melyhez hozzájárult a Körös előtag. A régészek kőkori emlékeket ástak ki a település határában, tehát régóta lakott hely. A Váradi Regestrum 1221-ben említi először a nevét, mint Calanda fia, Pál lakhelyeként egy peres ügy kapcsán Terechaként. 1383-ban a megye legrégibb és legtekintélyesebb családja, az Ábrahámfi család tagjai osztoznak a településen 12 jobbágytelekkel. Az 1400-as években igen jelentős hely lehetett, hiszen még megyegyűlést is tartottak itt. 1472-ben Mátyás királytól kapja adományul Tarcsa egy részét Veér András, 1491-ben már az egész falu az ő tulajdona. A Veér földbirtokos család udvarházat épített Tarcsán, majd a török elől Erdélybe menekült. A török uralom alatt elpusztult a település, és csak 1718-19-ben települnek ide református magyarok. 1720-ban 44 család élt itt. 1851-ben már 3446-an lakják a virágzó települést. Állattartásból, szőlő és gyümölcstermesztésből, halászatból éltek az itt lakók.

Vadvízország lévén a környék “ szinte csak ollyanok szállottak elsőben oda, kiknek pákászat halászat ’s madarászathoz kedvük ’s hajlamuk vólt.” Tarcsa a XIX. század végéig híres halászati központ volt. A tarcsaiak gúnyneve, a “halkörmölők” is erre az ősi mesterségre utal. 1881. évben hatalmas árvíz pusztított, a lakóházak nagy része összedőlt, elpusztult. Az 1800-as években lakosai között többször is pusztított a kolera és a pestis. 1891-ben 5385 lakosa volt a településnek. Az első hidat 1880-ban építették meg a Kettős-Körösön, a jelenlegi közúti hidat, melyen a 47-es főútvonal halad át, az 1978-ban adták át.

 
A Kettős-Körös hullámtere vadregényes, ligetes tájék, a bal partján a hullámtér helyenként 100 méteres, a töltés lábánál kubikgödrök sora húzódik. A Körös völgy csaknem egésze védett, akárcsak a közeli kunsági puszták túzoktelepei, vízi- és énekesmadarak fészkelő helyei. A településen kívül a töltések mellett Körös holtágak sorakoznak, Paprév-zug, Mihály-zug, Németjárói-holtág, Erdő-zug, Harcsás-zug, melyek egy része vízinövénnyel lassan telítődött, benőtt, sekély vizű, vagy már kiszáradt. A köröstarcsai jegyző 1864-ben ezt írta: “Harcsás-zug arról nevezetes, hogy a harcsa halaknak e zug melletti körös kanyarulatba állandó tanyájuk vólt, csupán harcsa halakat e helyen igen nagy mennyiségben lehetett kihalászni, - de a víz szabályozás által már ez is elenyészett.” A Kettős-Körös néhol igen mély medrével legendás horgászparadicsom, ma is sokan látogatják a kiváló horgászati lehetőségek miatt.
 
 
A hídtól nem túl messze ma szabad strand, táborhely, kiépített csónak- és hajókikötő működik. A térség vizei nyaranta országos és nemzetközi vízi túrák helyszíne, a természeti szépségekben gazdag változatos tájék gyalogos és kerékpártúrákhoz is nagyon alkalmas. Ezen a vidéken rendkívül dús a vadállomány, különösen sok a fácán, az őz és a vadnyúl.
 
 
Az egykori halászfalu református templomát 1794-96 között a kecskeméti Fischer Ágoston építőmester tervei alapján copfstílusban építették. Tűzfigyelő tornyát 1859-ben egy emelettel, az őrszobával toldották meg és körfolyosóval látták el. A templom sajátos térhatású, két végén karzatos belső terében a legmívesebb munka a szószék. A templom mellett álló parókia 1867-ben épült. A templomkert két emlékművét az I. és II. világháború köröstarcsai áldozatainak tiszteletére emelték; Istók János és Mladonyiczky Béla szobrászművészek alkotásai.
 
 
A falu tudós szülötte Szabó Károly (Köröstarcsa,1824. – Kolozsvár,1890.), történész, bibliográfus, egyetemi tanár, a MTA tagja, az 1848-as szabadságharc főhadnagya. Joggyakornok volt Késmárkon, táblajegyző Pozsonyban. 1845-ben ügyvédi oklevelet szerzett, majd Pesten dolgozott. A szabadságharc bukása után 1850-ben tért vissza szülei házába Köröstarcsára, majd a Teleki levéltárat rendezte a sziráki kastélyban Teleki József mellett. 1855-59 között a nagykőrösi református gimnázium tanára. 1859-től Kolozsváron az Erdélyi Múzeumi Egylet könyvtárosa és a Református Kollégium tanára. 1873-tól a Kolozsvári Egyetem magyar-történelem tanára, majd az egyetem rektora. A régi magyar irodalom kiemelkedő kutatója. Forrásfeltáró, rendszerező és bibliográfiai munkássága alapvető jelentőségű a régi magyar történelem kutatása számára. Szophoklész és Euripidész drámáiból valamint Thyerry történelmi munkáiból is fordított magyar nyelvre. 1890-ben honvédtiszti köpenyében temették el szeretett leánya mellé a házsongárdi temetőben. Szabó Károly emlékét a Művelődési Házon elhelyezett Baji József művészi domborműve és utcanév őrzi.
 
 
Napjainkban Köröstarcsa lakossága 3000 fő körül van. A település dinamikusan fejlődik. A Községháza eklektikus jellegű épülete magánvilla volt, 1929-ben építtette a Petneházi család. A mögötte fekvő százéves kert – ma liget – a helyi fiatalság kedvelt nyári szórakozóhelye. Bejáratánál az 1997-ben felállított székely kapu Kovács András köröstarcsai származású fafaragóművész és fiai alkotása. A települést az utóbbi években a Megyei Amatőr Művészeti Fesztivál és Halnap megrendezése tette ismertté. 1992-től a MAMF néven megrendezésre kerülő nyári rendezvény a fiatalok egyre nagyobb részét vonzza ide kül - és belföldről egyaránt, ahol a kezdő amatőrök mellett neves művészek is fellépnek minden évben a többnapos rendezvényen. A település állandó fejlődése mellett megőrizte sajátos alföldi arculatát, sok érdekes látnivalót kínál az idelátogatóknak.
A régmúlt emlékeit a falu Tájházában gyűjtötték össze, ahol állandó kiállítás keretében tekinthető meg a régi időkben használt tárgyak, eszközök.
 
 
Én több, mint 30 éve élek ebben a csodás alföldi faluban és nagyon szeretem. Sokfele jártam már a világban, sok szépet láttam, de igazán itt érzem magam otthon.

1 komment

Címkék: veér andrás fischer ágoston köröstarcsa kettős körös szabó károly tarcsa istók jános mladonyiczky béla mamf


A bejegyzés trackback címe:

https://amari.blog.hu/api/trackback/id/tr992131930

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

firecrest 2018.08.26. 20:15:36

Gyermekkorom nyarait ott töltöttem, mivelhogy a szüleim onnét származnak. A rokonság egy része még ott él. Kellemes emlékek fűződnek ehhez a faluhoz.
süti beállítások módosítása