Amint jártam az erdőt,
hol zöldül az ág,
hallottam, dalt dúdol
egy vadvirág:
"Sötétben háltam,
siket éjbe hulltan,
mormoltam: félek
s gyönyörbe fúltam.
siket éjbe hulltan,
mormoltam: félek
s gyönyörbe fúltam.
Reggel nekivágtam
színében a láznak,
hogy új Öröm érjen,
de csak megaláztak."
színében a láznak,
hogy új Öröm érjen,
de csak megaláztak."
Fordította: Gergely Ágnes
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.