Köröstarcsa régi magyar falu Békés megyében a Kettős-Körös bal partján épült település. A Tarcsa személynév eredetű, melyhez hozzájárult a Körös előtag. A régészek kőkori emlékeket ástak ki a település határában, tehát régóta lakott hely. A Váradi Regestrum 1221-ben említi először a nevét, mint Calanda fia, Pál lakhelyeként egy peres ügy kapcsán Terechaként. 1383-ban a megye legrégibb és legtekintélyesebb családja, az Ábrahámfi család tagjai osztoznak a településen 12 jobbágytelekkel. Az 1400-as években igen jelentős hely lehetett, hiszen még megyegyűlést is tartottak itt. 1472-ben Mátyás királytól kapja adományul Tarcsa egy részét Veér András, 1491-ben már az egész falu az ő tulajdona. A Veér földbirtokos család udvarházat épített Tarcsán, majd a török elől Erdélybe menekült. A török uralom alatt elpusztult a település, és csak 1718-19-ben települnek ide református magyarok. 1720-ban 44 család élt itt. 1851-ben már 3446-an lakják a virágzó települést. Állattartásból, szőlő és gyümölcstermesztésből, halászatból éltek az itt lakók.
Vadvízország lévén a környék “ szinte csak ollyanok szállottak elsőben oda, kiknek pákászat halászat ’s madarászathoz kedvük ’s hajlamuk vólt.” Tarcsa a XIX. század végéig híres halászati központ volt. A tarcsaiak gúnyneve, a “halkörmölők” is erre az ősi mesterségre utal. 1881. évben hatalmas árvíz pusztított, a lakóházak nagy része összedőlt, elpusztult. Az 1800-as években lakosai között többször is pusztított a kolera és a pestis. 1891-ben 5385 lakosa volt a településnek. Az első hidat 1880-ban építették meg a Kettős-Körösön, a jelenlegi közúti hidat, melyen a 47-es főútvonal halad át, az 1978-ban adták át.
A Kettős-Körös hullámtere vadregényes, ligetes tájék, a bal partján a hullámtér helyenként 100 méteres, a töltés lábánál kubikgödrök sora húzódik. A Körös völgy csaknem egésze védett, akárcsak a közeli kunsági puszták túzoktelepei, vízi- és énekesmadarak fészkelő helyei. A településen kívül a töltések mellett Körös holtágak sorakoznak, Paprév-zug, Mihály-zug, Németjárói-holtág, Erdő-zug, Harcsás-zug, melyek egy része vízinövénnyel lassan telítődött, benőtt, sekély vizű, vagy már kiszáradt. A köröstarcsai jegyző 1864-ben ezt írta: “Harcsás-zug arról nevezetes, hogy a harcsa halaknak e zug melletti körös kanyarulatba állandó tanyájuk vólt, csupán harcsa halakat e helyen igen nagy mennyiségben lehetett kihalászni, - de a víz szabályozás által már ez is elenyészett.” A Kettős-Körös néhol igen mély medrével legendás horgászparadicsom, ma is sokan látogatják a kiváló horgászati lehetőségek miatt.
A hídtól nem túl messze ma szabad strand, táborhely, kiépített csónak- és hajókikötő működik. A térség vizei nyaranta országos és nemzetközi vízi túrák helyszíne, a természeti szépségekben gazdag változatos tájék gyalogos és kerékpártúrákhoz is nagyon alkalmas. Ezen a vidéken rendkívül dús a vadállomány, különösen sok a fácán, az őz és a vadnyúl.
Az egykori halászfalu református templomát 1794-96 között a kecskeméti Fischer Ágoston építőmester tervei alapján copfstílusban építették. Tűzfigyelő tornyát 1859-ben egy emelettel, az őrszobával toldották meg és körfolyosóval látták el. A templom sajátos térhatású, két végén karzatos belső terében a legmívesebb munka a szószék. A templom mellett álló parókia 1867-ben épült. A templomkert két emlékművét az I. és II. világháború köröstarcsai áldozatainak tiszteletére emelték; Istók János és Mladonyiczky Béla szobrászművészek alkotásai.
A falu tudós szülötte Szabó Károly (Köröstarcsa,1824. – Kolozsvár,1890.), történész, bibliográfus, egyetemi tanár, a MTA tagja, az 1848-as szabadságharc főhadnagya. Joggyakornok volt Késmárkon, táblajegyző Pozsonyban. 1845-ben ügyvédi oklevelet szerzett, majd Pesten dolgozott. A szabadságharc bukása után 1850-ben tért vissza szülei házába Köröstarcsára, majd a Teleki levéltárat rendezte a sziráki kastélyban Teleki József mellett. 1855-59 között a nagykőrösi református gimnázium tanára. 1859-től Kolozsváron az Erdélyi Múzeumi Egylet könyvtárosa és a Református Kollégium tanára. 1873-tól a Kolozsvári Egyetem magyar-történelem tanára, majd az egyetem rektora. A régi magyar irodalom kiemelkedő kutatója. Forrásfeltáró, rendszerező és bibliográfiai munkássága alapvető jelentőségű a régi magyar történelem kutatása számára. Szophoklész és Euripidész drámáiból valamint Thyerry történelmi munkáiból is fordított magyar nyelvre. 1890-ben honvédtiszti köpenyében temették el szeretett leánya mellé a házsongárdi temetőben. Szabó Károly emlékét a Művelődési Házon elhelyezett Baji József művészi domborműve és utcanév őrzi.
Napjainkban Köröstarcsa lakossága 3000 fő körül van. A település dinamikusan fejlődik. A Községháza eklektikus jellegű épülete magánvilla volt, 1929-ben építtette a Petneházi család. A mögötte fekvő százéves kert – ma liget – a helyi fiatalság kedvelt nyári szórakozóhelye. Bejáratánál az 1997-ben felállított székely kapu Kovács András köröstarcsai származású fafaragóművész és fiai alkotása. A települést az utóbbi években a Megyei Amatőr Művészeti Fesztivál és Halnap megrendezése tette ismertté. 1992-től a MAMF néven megrendezésre kerülő nyári rendezvény a fiatalok egyre nagyobb részét vonzza ide kül - és belföldről egyaránt, ahol a kezdő amatőrök mellett neves művészek is fellépnek minden évben a többnapos rendezvényen. A település állandó fejlődése mellett megőrizte sajátos alföldi arculatát, sok érdekes látnivalót kínál az idelátogatóknak.
A régmúlt emlékeit a falu Tájházában gyűjtötték össze, ahol állandó kiállítás keretében tekinthető meg a régi időkben használt tárgyak, eszközök.
Én több, mint 30 éve élek ebben a csodás alföldi faluban és nagyon szeretem. Sokfele jártam már a világban, sok szépet láttam, de igazán itt érzem magam otthon.
.jpg)
.jpg)
